The tailoring of Hong Kong // A hongkongi szabóság

Bespoke tailors have evolved with culture throughout history. The real spark that distinguished the term ‘bespoke’, which stands for uniquely patterned and elaborate menswear, appeared on Saville Row in London. The place where the term 'bespoke' was first used and where the craft was raised to new heights. Bespoke tailoring shops have appeared all over the world, one of the defining locations being Hong Kong, an important port city in the South China Sea. Many U.S. sailors stopped here, where they enjoyed the city’s nightlife as well as making a fine-cut suit.

The constant hustle of business first triggered the boom in tailoring in Hong Kong, leading to a whole generation of skilled artisans, a wealth of knowledge, and a deep-rooted love of art. Soon not only sailors came to Hong Kong for suits, but also businessmen, politicians and even presidents.

The roots of Hong Kong tailoring can be traced back to the turn of the 20th century, Shanghai, European colonization, and the Chinese Communist Revolution. At the time, Shanghai tailors were primarily settling workers from Ningbo, a much poorer city south of Shanghai. Their knowledge came from a variety of sources: there were enterprising British tailors who trained Ningbo migrants as professional tailors, and more experienced tailors who learned their profession from Russian tailors before moving to Shanghai. In 1941, “The Shanghai Cutting and Tailoring College” was established, which offered comprehensive training and strengthened Shanghai’s position as a center for highly skilled tailors. The style and techniques used by the tailors were called the “Red Gang”.

The clientele of Shanghai tailors was mainly European businessmen living and working in the city. The insecurity of the Chinese Communist Revolution of 1946–1949 forced European companies to relocate to the British-owned Hong Kong, leading to drastic changes, as Hong Kong was much less developed than Shanghai at the time. As the clientele moved, so did the Shanghai tailors who served them.

At that time, Hong Kong also had its own Cantonese tailoring, with its own style and technique. Based on British and Russian techniques, Shanghai tailoring makes jackets with full, shaped chests, and the tailoring has been shaped using steam and pressing techniques, requiring time and expertise. The Cantonese-style jacket does not fully follow the wearer’s physique, so less work is required to design the chest. This type of tailoring is known as “Guang Dong Gang”. The structure of the chest of the jacket is an essential part of the tailoring. Traditionally, a canvas insert made of horsehair is placed to provide the structure, but in the case of particularly fine fabrics that appeared later, it is much more difficult to apply this technique due to their nature. As a result, many tailors were forced to solve the challenge with a fusing technique, gluing, which significantly narrowed the range of traditional bespoke tailors. Fusing created a divergence in the Hong Kong tailoring industry, with tailors either choosing speed and volume production, or maintaining skilled craftsmanship. In general, highly skilled tailors, who were able to deal with more complex garments and traditional techniques, insisted on their craftsmanship, while less technically skilled ones further developed their business with the fusing construction.

The two types of tailoring flourished side by side as Hong Kong grew, with Tsim Sha Tsui becoming Hong Kong’s tailoring district. The Mirador Mansion on Nathan Road was home to 500 tailors at one point. Hong Kong’s tailoring was first built on European customers, but decades later, American and Japanese customers soon overtook them when their economy became a global powerhouse. Then it became common among Hong Kong tailors to travel to their clients all over the world for making measurements.

Today, as is the case in many traditional industries, there is a lack of expertise in Hong Kong as the current generation of tailors soon retires. The personalized training process is long and difficult and although there are few young tailors in Hong Kong, they still develop the style from their Shanghai and Cantonese predecessors. Hong Kong tailors also moved to other parts of China, creating jobs and opening new branches in different parts of the country to serve modern Chinese gentlemen.


//HUN


A bespoke szabóságok a történelem során a kultúrával együtt alakultak. A londoni Saville Row-n használták először a „bespoke” kifejezést, ahol a mesterséget új magasságokba emelték. A bespoke szabóságok a világ minden pontjára eljutottak - egy meghatározó központja a Dél-kínai-tenger egyik legfontosabb kikötővárosában, Hongkongban volt. Sok amerikai haditengerész állt meg itt és élvezték a városi éjszakai életet, valamint készítettek maguknak egy finom szabású öltönyt.

A folyamatos üzleti pezsgés indította el először a szabászat fellendülését Hongkongban, amely képzett kézművesek egész generációjához, rengeteg új tudáshoz és a művészet mélyen gyökerező szeretetéhez vezetett. Hamarosan nemcsak a matrózok jöttek Hongkongba öltönyért, hanem üzletemberek, politikusok és elnökök is.

A hongkongi szabászat gyökerei a 20. század fordulójának Sanghajához, az európai gyarmatosításhoz és a kínai kommunista forradalomhoz vezethetőek vissza. Abban az időben Sanghaj szabói elsősorban egy, a várostól délre fekvő, sokkal szegényebb másik városból, Ningbóból betelepülő munkavállalók voltak.
Tudásuk sokféle forrásból származott: voltak vállalkozó szellemű brit szabászcégek, akik Ningbo-i migránsokat képeztek professzionális szabókká, valamint tapasztaltabb szabók, akik orosz szabóktól tanulták szakmájukat, mielőtt Sanghajba költöztek volna. 1941-ben létrehozták a „The Shanghai Cutting and Tailoring College” -ot, amely átfogó képzést kínált és megerősítette Sanghaj pozícióját a magasan képzett szabók központjaként. A szabók által alkalmazott stílust és technikákat „Red Gang”-nek nevezték.


A sanghaji szabók ügyfélköre elsősorban a városban élő és dolgozó európai üzletemberek voltak. Az 1946–1949 közötti kínai kommunista forradalom nyugtalansága és bizonytalansága arra kényszerítette az európai cégeket, hogy áttelepüljenek a brit tulajdonú Hong Kongba, ami drasztikus változásokhoz vezetett, hiszen Hongkong akkoriban sokkal kevésbé volt fejlett, mint Sanghaj. Ahogy az ügyfélkör költözött, úgy az őket kiszolgáló sanghaji szabók is.
Abban az időben Hongkongnak is megvolt a maga kantoni szabászata, saját stílusával és technikájával. A brit és orosz technikákon alapuló sanghaji szabás teljes, formázott mellkassal készült zakókat készít, gőzzel és préselési technikákkal időt és szakértelmet igényelve alakították a szabást.
A kantoni stílusú zakó nem követi teljesen a viselője testalkatát, így kevesebb munkát igényel a mellkas kialakítása. Ez a fajta szabás „Guang Dong Gang” néven ismert. A zakó mellkasának felépítése a szabás egyik alapvető része. Hagyományosan lószőrből készült vászonbetétet helyeznek el a szerkezet biztosítása érdekében, de a később megjelent különösen finom szövetek esetében jellegük miatt lényegesen nehezebb ezt a technikát alkalmazni. Emiatt sok szabó arra kényszerült, hogy fusing technikával, ragasztással oldja meg a kihívást, ami lényegesen leszűkítette a hagyományos bespoke szabóságok körét. A fusing divergenciát hozott létre a hongkongi szabóiparban, a szabóságok vagy a gyorsaságot és a mennyiségi terelést választották, vagy fenntartották a képzett kézműves munkát. Általánosságban a magasan képzett szabók, akik bonyolultabb ruhadarabokkal és hagyományos technikákkal tudtak foglalkozni, ragaszkodtak a mesterségükhöz, míg a technikailag kevésbé képzettek a fusing konstrukcióval fejlesztették tovább vállalkozásukat.

A két szabásfajta egymás mellett virágzott, ahogy Hongkong növekedett, Tsim Sha Tsui vált Hongkong szabókerületévé. A Nathan úton található Mirador Mansion 500 szabónak adott otthont. Hongkong szabászata először az európai ügyfelekre épült, de az évtizedek múltával az amerikai és japán ügyfelek hamar megelőzték őket, amikor gazdaságuk globális erőművé vált. Majd a hongkongi szabók között is elterjedt, hogy a világ minden tájára elutaznak ügyfeleikhez egy-egy méretvétel vagy próba alkalmával.

Ma, ahogy sok tradicionális iparág esetében is igaz, Hongkongban is szaktudáshiány van, mivel a szabók jelenlegi generációja hamarosan nyugdíjba megy. A személyre szabott képzési folyamat hosszú és nehéz, de, ha kis létszámmal is, a fiatal szabók továbbfejlesztik a sanghaji és kantoni elődöktől származó stílust.